szodas-uvegek

A szikvízgyártás és a szódásszifon

Biztosan sokan emlékeztek még a régi szódásszifonokra, hiszen szinte mindenki használta őket, amikor még szódavizet ittak az emberek a palackozott ásványvizek helyett. Idén kiállítás is nyílt a témakörben.

A Szóda egy magyar kultuszital nevet viselő kiállítást Bánffi Istvánnak köszönhetjük, egy Szegeden élő szikvízkészítőnek. Az ő gyűjteményéből sikerült létrehozni a tárlatot, amin a szóda felhasználásával és annak gyártásával ismerkedhetünk meg. A retró szódásüvegek mellett a kracherliket is megnézhetjük, amelyek mára már sokunk előtt ismeretlenek és régen golyós üvegként voltak ismertek. Több mint 100 éve az üdítőket és a szódákat is ilyen üvegekbe töltötték. A kiállításon azt is megismerhetjük, hogy a szóda hogyan szolgált politikai üzenetek továbbítására és hogyan lett a korabeli média eszköze. A patronos szifont is megtaláljuk, valamint érdekes történeteket olvashatunk a szódás lováról és szamaráról is.

Egy kis történelem:

  • A szikvízgyártás Magyarországon Jedlik Ányos nevéhez fűződik.
  • Magának a szénsav vízben való elkeverésének a módját Joseph Priestley nevéhez kapcsolják. Ő az, aki megvetette a magyar szikvízgyártás alapjait.
  • A Jedlik által 1826-ban létrehozott berendezést savanyúvízi készüléknek nevezte el.
  • 1829-ben a győri bencés rendház szerzetesei tudták először megkóstolni a szódavizet.
  • Nagy találmányát 1830-ban a Zeitschrift für Physik und Mathematik című folyóiratban jelentették meg.
  • 1840-ben Pesten már nagyban is előállították szódavizet.
  • 1841-ben kétféle ásványvizet is bemutatott a nagyérdeműnek. Az egyik egyszerű vízből állt, a másik már ásványi anyagokat is tartalmazott.
  • A szódavizet nem Jedlik találta fel, de az ő nevéhez fűződik, hogy már nem a mechanikus légsűrítőt alkalmazta, hanem a gyors vegyi bomlás előnyeit igyekezett kiaknázni, így egyszerűbb volt az egész előállítás és összeállítás. Továbbá, a széndioxid veszteség elkerülésére az edény aljáig érő csövön át fejtette le a telített vizet.