A régiségek gyűjtésének egyik alfaja az, mikor valaki régi pénzeket gyűjt. A régi pénzekkel és pénztörténettel foglalkozó tudomány a numizmatika, mely tulajdonképpen egy történelmi segédtudomány
Azt nevezik numizmatikusnak, aki régi pénzeket gyűjt, ezek után kutat, ezeket rendszerezni. A modern világ fejlődése miatt már a numizmatika nem csupán az antiknak számító pénzekkel foglalkozik, hanem a jelen kor pénzeivel és azokat helyettesíteni szánt értékpapírokkal, sőt, virtuális fizetőeszközökkel, lehetőségekkel is.
Nagyon kiterjedt tudománnyá fejlődött, sokan hódolnak ilyen élvezeteknek, ám nem mindenki numizmatikus, akinek van egy halom régi pénze. A numizmatikát tanulni kell, hatalmas mennyiségű történelmi és művészettörténeti tudás szükséges ahhoz, hogy valaki hatékonyan végezze a feladatát numizmatikusként. Nem elég összegyűjteni, felvásárolni, keresővel kutatni a földeken, de tudni kell beazonosítani és rendszerezni is a megtalált pénzeket.
Nem egyszerű dolog ez, már csak azért sem, mert elképzelhető olyan eset, mikor a talált tárgy múzeumi értéket képvisel, ráadásul a földön, földben talált holmik jog szerint nem megtalálójukat illetik meg, még akkor sem, ha a föld tulajdonosáról van szó, hanem az államot. Nyilván mindez nem követhető, mert ha egy földműveléssel foglalkozó ember gyűjti a régi érméket és egy-egy szántás alkalmával marokszámra talál értékes holmit, de nem „veri nagy dobra”, senki nem fog jelentkezni az állami tulajdonért. Hivatalosan be kellene jelenteni a megtalált érméket, de senki nem ellensége önmagának, hogy lemondjon arról, ami érdekli, így sok érték van magánkézben, sok pedig egyenesen rossz kezekben van, elkallódik majd.
A numizmatikusok sem ugyanazzal foglalkoznak, a numizmatikán belül is más-más régiségek gyűjtése lehetséges. Vannak, akik csak érmékkel vagy csak papírpénzzel foglalkoznak, de olyanok is, akik a hamisítványok gyűjtésére szakosították magukat. Érdekesség, hogy a legelső pénz régiség gyűjtők a római császárok voltak, pedig abban a korban még igen szerény volt az antikvitások száma. Augustus például hatalmas érmegyűjteményt halmozott fel, erről több feljegyzés is fennmaradt. Később a „királyok hobbija” elnevezéssel illették a régi, illetve távoli pénzek gyűjtésének mániáját, mert csak a kimondottan gazdag emberek engedhették meg maguknak. Hatalmas magángyűjteményeket hozott létre Petrarca, I. Miksa német-római császár, VIII. Bonifác pápa, de XIV. Lajos francia király és II. Joachim brandenburgi választófejedelem is.