Kétségkívül állíthatjuk, hogy ha a legismertebb magyar festményre gondolunk, akkor első helyre a Feszty-körkép kerül, hiszen nem igazán van olyan élő magyar ember, aki ne hallott volna erről a műremekről. A Feszty-körkép, vagy más címen A magyarok bejövetele egy körpanoráma a honfoglalásról, amelyet Feszty Árpád készített 1892 és 1894 között. Ha élőben szeretnénk látni, akkor az Ópusztaszeren található Nemzeti Történeti Emlékparkba kell utaznunk, de szerencsére már az interneten vagy kisebb másolatokban máshol is megtekinthetjük a festményt.
A mű ötlete Feszty Árpád egyik párizsi útján fogalmazódott meg benne, mikor is 1891-ben meglátta Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville körképét a Napóleoni csatáról, és úgy gondolta, hogy egy hasonló remekművel örvendezteti meg a családját. Eredetileg a biblia özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni, de az apósa, Jókai Mór hatására inkább a magyarok bejövetelét választotta. Ez nagyon is jó döntésnek bizonyult, ugyanis egy ilyen monumentális mű elkészítése nem volt olcsó mulatság, viszont az érdeklődés iránta annyira nagynak bizonyult, hogy a Fővárosi Tanács szinte teljesen átvállalta a költségeket.
A minél élethűbb mű elkészítéséhez muszáj volt tapasztalatgyűjtésre is, így egyenesen Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz utazott, hogy minél több és részletesebb információval rendelkezzen a környezetről és magáról a honfoglalásról is. A festmény elkészítése nem volt egyszerű feladat, és hamar világossá vált számára, hogy egyedül befejezni nagyon hosszú ideig tartana, ezért Jókai Róza (felesége), Olgyay Ferenc, Ziegler Károly, Mihalik Dániel és Barsy Adolf is nagyban hozzájárult a végleges mű elkészítéséhez. A Feszty-körkép eredetileg Budapesten került kiállításra, és 1896-os budapesti millenniumi kiállítás egyik legnagyobb szenzációjának számított.